Jelentés a kórházi fertőzésekről: továbbra sem jelent semmit

hőmérő és kapszulák
 

Egyhónapos csúszással nyilvánosságra hozták a kórházi fertőzésekről szóló jelentést. Az ÁNTSZ ünnepel, pedig erre nem lenne semmi oka. Megmutatjuk, mi hiányzik a jelentéséből, és mit mulaszt el megtenni az ÁNTSZ.

Amióta tudjuk, hogy Magyarországon többen halnak meg a kórházban összeszedett fertőzésben, mint autóbalesetben, és amióta látjuk, hogy jóformán nincs olyan család, amelyik ne lenne érintett ebben a kérdésben, felfokozott érdeklődés kíséri a kórházi fertőzésekről szóló éves jelentést. Most megjelent a 2015-ös évről szóló, amitől nem lett jobb a kedvünk.

Nyilvános, de nem a köznek szól

Ahogy tavaly, úgy idén is az a legszembetűnőbb kifogás, hogy ez a jelentés nem értelmezhető bárki számára. Tele van latin szavakkal és szakkifejezésekkel. Vajon mi értelme van egy nyilvánosság számára készült jelentésben

halál helyett exitust, előfordulás helyett incidenciát, influenzajárvány helyett influenzacirkulációt mondani?

Megmutatjuk, hogy néz ki az amerikai, az angol és a magyar jelentés egymás mellett. Bár a magyar szövegben is van táblázat, de az előző kettő ábrákkal és közérthető leírásokkal mutatja be a helyzetet, míg a magyar…

USA jelentés

GB jelentés

magyar jelentés

Továbbra sem bontják le az adatokat sem területi szinten, sem pedig kórházanként: nem tudjuk tehát, hogy mely intézmények teljesítenek jól, és melyek rosszabbul.

A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a 2015-ről szóló év azért jobb az előzőnél: majd’ kétszer olyan hosszú, és nem csak folyószöveget, hanem táblázatos formában összefoglalt adatokat is tartalmaz.

Csökkent, emelkedett, javult, romlott – mi az igazság?

Az ÁNTSZ szerint 5%-kal csökkent a kórházi fertőzések száma tavalyhoz képest. Az ÁNTSZ

nem hazudik, csak nem bontja ki az igazság minden részletét:

a kórházak ugyanis valóban kevesebb esetet jelentettek, mint 2014-ben. Csakhogy: az összes ellátott betegre vetítve a fertőzések aránya növekedett. Vagyis 2015-ben kevesebb beteget láttak el, de arányosan többen fertőződtek meg a kórházakban, mint 2014-ben. A helyzet tehát nem javult,

csak az ÁNTSZ trükközik a számokkal.

Ráadásul továbbra is nagyon kétséges, hogy a kórházi fertőzéseket valóban feltárják-e. Gyakran hallani, hogy azokat a mikrobiológiai vizsgálatokat, amelyekkel a kórházi fertőzés igazolható lenne, az intézmények nem végzik el, vagy ha elvégzik is, nem jelentik – így aztán nem kerülnek be a statisztikába sem, számol be a Medical Online.

De még ha ez meg is történik, a kórház sokszor nem kapcsolja össze a halálesetet a kórházban szerzett fertőzéssel, azaz a halál okaként nem a kórházi fertőzést tüntetik fel, így szintén nem kerül be a statisztikába.

Eltérő számok, eltérő módszertanok

Többen halnak-e meg Szlovákiában kórházi fertőzésben, mint Magyarországon? És Csehországban? És Romániában? És Angliában vagy az Egyesült Államokban?

Ha más államokéival szeretnénk összevetni a magyar számokat, az ÁNTSZ mindig felemeli a szavát: még az EU-n belül is eltérőek az adatgyűjtési módszertanok, a számok nem összehasonlíthatók. Ha tehát a magyar szám magasabb a szlováknál vagy az angolnál – így az ÁNTSZ –, az az eltérő adatgyűjtési módszerre is visszavezethető, nem feltétlenül jelenti, hogy nálunk rosszabb a helyzet. Valójában tehát

nincs válasz arra, hogy többen fertőződnek-e meg itthon, mint más országokban.

Nincs következmény

Annak, hogy egy intézmény nem derít fényt a nála keletkező fertőzésekre, azaz nem diagnosztizálja őket, vagy nem írja bele a betegdokumentációba, vagy nem jelenti azokat az ÁNTSZ számára, semmilyen következménye nincs jelenleg. Ezért az intézmények egy jelentős része még mindig nem, vagy csak töredékesen jelent, tehát az ÁNTSZ birtokában lévő számok

teljesen megbízhatatlanok.

Pedig az ÁNTSZ ahelyett, hogy győzelemnek hazudná a romló adatokat, rengeteg mindent tehetne, hogy javuljon a helyzet. Például:

  • átvehetne jó gyakorlatokat. Magyarországon például nem vizsgálják a betegek MRSA-fertőzöttségét felvétel előtt. Az MRSA-t sokan hordozzák, és viszonylag ártalmatlan kórokozó, amíg csak az orrnyálkahártyán telepszik meg. Ha viszont műtéti sebbe jut, nehezen legyőzhető, komoly fertőzést okoz. Nyugaton teljesen bevett gyakorlat, hogy a filléres MRSA-szűrést elvégzik, mielőtt felvennék a betegeket. Nálunk nem előírás, de az ÁNTSZ elindíthatná a protokoll felülvizsgálatát, és ezzel

 életeket menthetne meg.

  • gyakrabban ellenőrizhetne és érdemben szankcionálhatna. Az ÁNTSZ az egészségügy szakmai irányító hatósága, és alapvető feladata az intézmények szakmai működésének folyamatos ellenőrzése. Ha szabálytalanságot tapasztal, bírságolhat, bezárhat osztályokat, intézményeket, és megállapíthat személyi felelősséget is. E jogkörével nem él kellő eréllyel, pedig az ő feladata lenne kikényszeríteni az intézmények szabályszerű működését.
  • nyilvánossá tehetné az ellenőrzéseire vonatkozó adatokat és azok eredményeit. Ha ellenőriz is az ÁNTSZ, ennek tényét, a vizsgálat alanyait, tárgyát, eredményeit nem hozza nyilvánosságra. Olyan, folyamatosan frissülő, nyilvános adatbázisra lenne szükség, amelyekből látható, hogy mikor, kit, mit vizsgálnak, és hogy az ellenőrzés feltárt-e bármilyen hiányosságot, megállapítottak-e szankciót. Ennek hiányában fenntartják a látszatot, hogy az ellenőrzéseik nem vizsgálják érdemben az intézményeket.
  • komolyan vehetné a működési engedélyezést. Az ÁNTSZ engedélyezi a magyar egészségügyi intézmények működését, és folyamatosan ellenőrznie is kellene, hogy a jogszabályi minimumnak megfelelnek-e. Ha nem, vissza kellene vonnia a működési engedélyt.

A magyar állami egészségügyi intézmények túlnyomó többsége nem teljesíti a minimális előírásokat sem.

Az ÁNTSZ mégsem zárja be őket, hanem újra és újra ideiglenes működési engedélyt ad, ezzel  legitimálva a magyar kórházak jogszabályellenes működését.

A sor folytatható lenne. 

Vagyis

érthetetlenül megfogalmazott jelentés, trükkösen levont következtetések, nemzetközileg összevethetetlen adatok, megbízhatatlan jelentési rendszer, a feladatait el nem látó ÁNTSZ:

az eredmény az, hogy még ha értené is az átlagember, hogy mi van az ÁNTSZ jelentésébe írva, akkor sem lenne sokkal okosabb a kórházi fertőzések ügyében. Arra pedig aligha számíthat, hogy az ÁNTSZ fellép a mulasztó, alulteljesítő intézményekkel szemben.

Mindennek tükrében persze már nem is olyan fontos, hogy szerepel-e a jelentésben egy-egy konkrét szám a 2015-ös kórházi fertőzésekre és a halálozásokra.

De persze nem szerepel.

Asbóth Márton

 

Send this to friend