Kérdések és válaszok


 
1A tisztifőorvos szerint nem okoznak nagy gondot a kórházi fertőzések. Akkor miért állít mást a TASZ?
Azt azért az ÁNTSZ sem állítja, hogy ne okoznának nagy gondot a kórházi fertőzések, bár szerintük a helyzet nem rosszabb nálunk, mint Európa más országaiban. Ez biztosan nincs így. Sokan beszélnek arról, hogy a kórházi fertőzések jelentési rendszere nagyon rossz, vagyis egy csomó fertőzés be sem kerül a statisztikába. De még a meglévő számok alapján is az európai országok utolsó harmadában vagyunk egy friss jelentés szerint.
2Mik a leggyakoribb kórházi fertőzések és mit okoznak?
A kórházi fertőzéseket olyan kórokozók okozzák, amik ellenállnak az antibiotikumos kezelésnek. Ez azért van, mert az antibiotikumokat olyankor is használják, amikor nem lenne rájuk szükség, a betegek pedig nem szedik be végig az orvosságot. Ezek a fertőzések különösen kórházakban vannak jelen, ahol az egyébként is legyengült immunrendszerű betegeket könnyen megtámadják. Többféle betegséget okozhatnak kórházi fertőzések, ezek között vannak olyanok, amik emésztőrendszeri megbetegedéshez, mások nehezen gyógyuló sebekhez vagy vérmérgezéshez vezetnek. Mivel a kezelésük nehéz és a betegek immunrendszere egyébként is le van gyengülve, a kórházi fertőzés gyakran halálos kimenetelű.
3Honnan tudhatom, hogy a kórház, ahol kezelnek, mennyire érintett kórházi fertőzéses esetekben?
Sehonnan. Az ÁNTSZ nem teszi közzé a számokat kórházak (vagy akár megyék) szerinti bontásban, mert attól félnek, hogy akkor az emberek nem tudják megfelelően értelmezni a számokat. Mivel a különböző típusú kórházak különböző súlyosságú és típusú betegeket látnak el, ezért a kórházi fertőzések aránya is eltérő lehet. Ezen felül ma vannak olyan kórházak, amelyek nagyon komolyan veszik a fertőzések jelentését, mások pedig kevésbé. Így pont azoknál a intézményeknél jelenhet meg elrettentőbb adat, ahol komolyabban veszik a kórházi fertőzések problémáját. Szerintünk azonban ez nem ok arra, hogy elhallgassák az emberek elől a fertőzésekre vonatkozó adatokat. Inkább a jelentési kötelezettséget kéne komolyabban betartatni minden egyes kórházzal és az adatokat úgy közreadni, hogy mindenki számára világos legyen mit érdemes összehasonlítani mivel. Szerintünk a fertőzések adatait kórházankénti bontásban kellene nyilvánosságra hozni, és vállalni a következményeit, ha kiderül: az egyik kórházban nagyobb tömegben fordulnak elő fertőzések, mint a másikban.
4Tényleg veszélyes lenne, ha kikerülnének a statisztikák kórházakra lebontva a kórházi fertőzések számáról?
Szerintünk nem. Ha kiderülne, hogy egyik-másik kórház rosszabbul teljesít, akkor ki lehetne vizsgálni ennek az okát, lépni lehetne a helyzet javítása érdekében. Minden bizonnyal alaposan el kellene magyarázni, hogy pontosan mit jelentenek az adatok és melyik kórház adatait érdemes összehasonlítani egymással és melyiket nem. Így az a félelem is teljesen alaptalanná válna, hogy a számok ismeretében a betegek majd olyan intézményekbe jelentkeznek, ahol nem nyújtanak megfelelő ellátást. Egyébként ezek a kórházak fel sem vennék őket. A betegek közül amúgy is kevesen utaznának át a fél országon, csak mert ott valamivel alacsonyabb a fertőzések száma, és egy intézmény megítélésében egyébként sem csak ez a szempont számít.
5Mit vár el a TASZ az egészségügyi dolgozóktól, orvosoktól? Miért kell őket bántani? Így is túlterheltek és csoda, hogy ekkora fizetésért még az országban vannak!
Ezzel a kampánnyal nem az egészségügyi dolgozókat és orvosokat bántjuk. Ellenkezőleg, minden tiszteletünk az övék. Tisztában vagyunk vele, hogy sokszor lehetetlen körülmények között, megalázóan alacsony fizetésért teszik a dolgukat. Azt is tudjuk, hogy ha hibáznak, annak sokszor a felszerelések hiánya, rossz állapota vagy a túlterheltség az oka. Az állam dolga lenne, hogy a megfelelő ellátás feltételeit megteremtse, az ÁNTSZ feladata, hogy ezeket a feltételeket ellenőrizze, ha pedig nem talál mindent rendben, szankcionáljon. Ehhez képest azt látjuk, hogy olyan intézményeket is működni hagynak, ahol még a minimális feltételek sem teljesülnek, és sorozatosan kapnak el a betegek életveszélyes kórházi fertőzéseket.
6Mit tehetek betegként, hogy elkerüljem a kórházi fertőzést?
A tudatos beteg tehet a fertőzés elkerüléséért. Fontos, hogy a kórházban fokozottan ügyeljünk a személyes higiéniára és látogatóinkat is kérjük meg, hogy mossanak kezet, utcai ruhában ne üljenek az ágyunkra. Bár ez konfliktusokat okozhat, de adott esetben az egészségügyi dolgozónak is szóljunk, hogy mossanak kezet, mielőtt hozzánk nyúlnak. Fontos, hogy betegenként cseréljenek gumikesztyűt, még vizitkor is. Egyes kórházi fertőzések nagyon könnyen terjednek. Ha megtudjuk, hogy egy szobatársunk ilyen fertőzésben szenved, igyekezhetünk elérni, hogy elkülönítsék. Ha ez nem lehetséges, az is segít, ha egy függönnyel, paravánnal elhatárolják.
A kórházi fertőzések azért okoznak ilyen súlyos gondot, mert ellenállnak az antibiotikumoknak. Ennek az az oka, hogy az antibiotikumokat sokkal többször használják, mint kellene, és a betegek gyakran nem szedik végig a gyógyszert, csak a tünetek elmúlásáig. Általában tehát fontos, hogy ne kérjük az orvost az enyhébb betegségek esetében antibiotikum felírására, ha pedig már elkezdtük szedni a gyógyszert, ne csak addig tegyük, amíg a tünetek tartanak, hanem amíg az orvos által előírt mennyiség el nem fogy.
7Mit tehetek egészségügyi dolgozóként, hogy csökkentsem a kórházi fertőzések kockázatát?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészségügyi dolgozók, orvosok felelőssége nagy a kórházi fertőzések terjedésében. A statisztika szerint Magyarországon riasztóan alacsony az alkoholos kézfertőtlenítő használatának aránya, de ha nincs is belőle, egy alapos melegvizes-szappanos kézmosás is sokat segíthet. A megfelelő, illetve megfelelő gyakoriságú kézmosás a legegyszerűbb eszköz a fertőzésekkel szemben. A kézmosás 5 momentuma rámutat arra az 5 pillanatra, amikor szükséges a kézmosás az egészségügyi ellátásban. Arról is egyszerű és egyértelmű iránymutatások vannak (még videó is), hogy hogyan kell egy fertőtlenítő kézmosást elvégezni. Nagyon fontos a gumikesztyű használata, és annak cseréje minden beteg megvizsgálása előtt. Az egészségügyi dolgozó, az orvos ne használjon olyan eszközt, aminek a sterilitásáról nincs meggyőződve. Ha kórházi fertőzéssel diagnosztizál egy beteget, igyekezzen minél jobban gondoskodni az elkülönítéséről. Végezetül pedig nagyon fontos, hogy dokumentálja és jelentse a fertőzést, hogy a statisztikák a valóságot tükrözhessék.
8Vannak jó példák kórházi fertőzések csökkentésére?
Magyarországon is vannak olyan intézmények, amelyek konkrét lépéseket tettek a kórházi fertőzések visszaszorítására. Apró intézkedések is nagy változásokat tudnak előidézni. A kézmosás rendszeressé tétele, az alkoholos kézfertőtlenítő biztosítása, a gumikesztyű rendszeres cseréje, a szakszerű takarítás csupa olyan dolog, ami nem kerül sok pénzbe, mégis nagyban tudja csökkenteni a kórházi fertőzések számát. Ideje lenne, hogy ezeket az alapvető intézkedéseket minden egészségügyi intézmény megtegye.
9Miért gyűjti a TASZ a panaszokat? Nincs ennél jobb formája a kórházi fertőzések elleni fellépésnek?
Nincs olyan jogi eszköz, amivel közvetlenül és hatékonyan fel lehetne lépni a kórházak jogsértő tevékenységével szemben. A kórházban elkapott fertőzésnek ma olyan nagy az esélye, hogy az már a biztonságos betegellátáshoz fűződő alapvető jogot sérti. Az pedig, hogy nincs lehetőség hatékony jogorvoslatra, szintén alapjogsértő. Mégsincs olyan, a kórházaktól független állami intézmény, amelynek az lenne a feladata, hogy kivizsgálja a betegpanaszokat. Az ÁNTSZ azonban lefolytathat ellenőrzéseket a kórházakban, ezért gyűjtünk konkrét eseteket – kíváncsiak vagyunk, a kezdeményezésünkre lefolytatják-e a vizsgálatokat (és milyen eredménnyel).
10Mit tehetek, ha 3 évnél régebben történt a kórházi fertőzés velem vagy a hozzátartozómmal?
Mi most 2015-ös és 2016-os eseményeket gyűjtünk, mert ennek lehetnek olyan okai, következményei, amik indokolhatják az ÁNTSZ vizsgálatát. Ettől függetlenül az ÁNTSZ-nek korábbi eseményeket is be lehet jelenteni, és mindig fennáll a lehetősége a per indításának (erről lejjebb részletesen is olvashatsz).
11Nem lehet perelni, vagy feljelentést tenni?
Egyes, konkrét ügyekben lehet kártérítési pert indítani, de szerintünk ez több okból sem a legjobb eszköz:
  • drága és hosszadalmas. A műhibaperek gyakran évekig húzódnak és ha a felperes (azaz a beteg vagy a túlélő hozzátartozó) elveszíti, sokszor százezreket fizethet perköltségre és a szakértő díjára.
  • gyakran szinte lehetetlen a bizonyítás. A kártérítési perben annak kell bizonyítania, aki a perben valamit állít, azaz a felperesnek, aki a beteg vagy a hozzátartozó. A bizonyíték pedig a legtöbbször a kórház által előállított dokumentáció. Ha ebben nem szerepel a fertőzés ténye, és ez sokszor előfordul, szinte lehetetlen megnyerni a pert. Sokszor szakértőt is kirendelnek, de ő sem biztos, hogy utólag meg tudja állapítani, mi történt.
  • nem idéz elő rendszerszintű változást. A kártérítési per egyes eseteket vizsgál ki, a kártérítés összegét pedig a kórház fizeti ki. Pedig a kórház, az orvos olyan értelemben sokszor nem is felelős, hogy a fertőzés oka anyag- vagy eszközhiány, mert az intézmény nem kap elég pénzt az államtól. A fókuszba tehát szerintünk nem a kórházat, hanem a felelős állami szervet kell helyezni, ez pedig az ÁNTSZ.
Feljelentést bűncselekmény miatt lehet tenni, és a kórházi fertőzést a legritkább esetben lehet bűncselekménnyel összefüggésbe hozni. Egy-egy esetben tehát elképzelhető, hogy felmerül a bűncselekmény elkövetése, de a rendszerszintű problémát nem ez okozza.
12Mit tehetek az ügyemben, ha nincs bizonyítékom és nem szeretnék egy vagyont költeni pereskedésre?
Ebben a kampányunkban azt szeretnénk elérni, hogy az ÁNTSZ folytasson le ellenőrzéseket. Ehhez nincs szükség bizonyítékokra, de minél egyértelműbben látható, hogy kórházi fertőzés történt, annál egyértelműbb az is, hogy az ÁNTSZ-nek le kell folytatnia a vizsgálatot. Ha rendelkezésedre áll olyan kórházi dokumentum, amiben megemlítik a fertőzés tényét, vagy feltüntetik valamelyik ismert kórokozót, ezt feltétlenül írd le! A legismertebb kórokozók közé tartozik az MRSA, a Clostridium Difficile, az E. coli stb.; ez a lista jól összefoglalja a fontosabb rövidítéseket.
 

Send this to friend