Végre! Most megmutatjuk, milyen jogi eszközökkel tudsz fellépni a kórházi fertőzésekkel szemben

családi tragédiák
 

A héten induló kampányunkban arra biztatunk mindenkit, hogy küldje el saját, kórházi fertőzésekről szóló történetét, hogy ezek alapján szólíthassuk fel az ÁNTSZ-t ellenőrzések lefolytatására. De miért nem nyújtunk be panaszt, perelünk, jelentünk fel? Elmagyarázzuk.

  • Az ÁNTSZ nem mondja meg, mennyi a kórházi fertőzések pontos száma, de a helyzet folyamatosan romlik.
  • Tavaly szembesültünk vele, hogy hány család érintett, özönlöttek a családi és egyéni drámákról szóló történtetek.
  • Sokan kérdezik, hogyan lehetne fellépni a kórházban elszenvedett sérelmekért.
  • Azt is sokan kérdezik, hogy áll a TASZ a peres ügyeivel ezen a téren.
  • Még többen kérdezik, hogy miért nem tesz semmit az állam, és hogyan lehetne rávenni, hogy tegyen valamit.
  • A TASZ mostani kampányának pont az a célja, hogy rábírja az ÁNTSZ-t a kórházak ellenőrzésére. Légy te is a részese, küldd el történetedet a tasz.hu/korhazifertozes oldalon!

Bence, a 27 éves, egészséges biciklista közúti balesetet szenved, eltöri a karját, meg kell operálni. Beviszik a balesetire, sikeresen elvégzik a műtétet, pár napig még a kórházban kell lábadoznia. A kórházi tartózkodás utolsó tervezett napján fájdalmas bőrkiütések alakulnak ki rajta. Ezek csakhamar nedvedző, fájdalmas tályogokká válnak. MRSA-val, egy multirezisztens, azaz a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval fertőződött meg. Az MRSA a véráramba kerülve tüdőgyulladást, csontgyulladást, vérmérgezést okozhat, és, mivel hagyományos antibiotikumokkal nem lehet leküzdeni, Bence szervezete nem képes felvenni vele a küzdelmet.

Így lehet belehalni egy csonttörés utáni rutinműtétbe.

A zárójelentésre mindössze annyit vezetnek fel: a halál oka szepszis, vagyis vérmérgezés.

*

Bár a konkrét számokat az ÁNTSZ ködösítése miatt nem ismerjük, azt tudjuk, hogy minden évben több száz (az ÁNTSZ szerint is 650) beteg hal meg kórházi fertőzésben – teljesen értelmetlenül. Aki túléli a fertőzést, az is sokszor többhónapos küzdelem után, nem ritkán maradandó egészségkárosodást szenvedve kényszerül a folytatásra.

Kevés igazságtalanabb dolog történhet egy emberrel, mint hogy éppen ott kap halálos fertőzést, ahova gyógyulni ment. Ráadásul sokszor nincs választás: Bence törött karját is mindenképpen meg kellett műteni. Így aztán érthető, hogy a kórházi fertőzéseket túlélő áldozatok – tragikus esetben pedig már csak a hozzátartozóik – gyakran kérdezik a TASZ-t:

hogyan lehetne igazságot szerezni? Hogyan lehetne elérni, hogy legalább mással ne történhessen ilyen? Hogy lehetne fellépni a mulasztó kórházzal, orvossal, ápolóval szemben? Milyen pert lehet indítani?

Nézzük tehát, milyen jogi lehetőségeik vannak az áldozatoknak.

Betegjogi panasz

Bármilyen kifogás, sérelem esetén lehet betegjogi panasszal élni, amit az intézmény fenntartójához vagy vezetőjéhez nyújthatunk be. És rögtön itt is van a legfőbb probléma: a panaszt a fenntartó vagy az intézmény vezetője vizsgálja ki.

Képzelhetik, hogy egy ilyen vizsgálat mennyire tekinthető függetlennek, objektívnek, és milyen következményei lehetnek.

Az intézmény vezetője a legutolsó, aki abban érdekelt, hogy a kórházban „ügyek” legyenek. Az ő vizsgálatának azt kellene kimondania, hogy

  • az intézménye szakmai hibákat vétett; vagy hogy
  • a kollégái hibáztak; vagy hogy
  • jogszabálysértően működnek.

Nem meglepő tehát, hogy a betegjogi panaszok kivizsgálásakor nemigen állapítanak meg semmit. Bence ügyében súlyos hiba történt, amikor az MRSA-fertőzést bevitték a műtéti sebbe.

A betegjogi panasz kivizsgálásakor a kórháznak magának kéne a saját hibáit feltárnia. Igazából az lenne a meglepő, ha ezt megtennék.

A betegjogi panaszt benyújthatja a beteg maga (vagy hozzátartozója), de kérhetjük betegjogi képviselő segítségét is. A betegjogi képviselő feladata a jogi tanácsadás, segítségnyújtás a jogok érvényesítésében. Ezen felül ő maga is nyújthat képviseletet, ilyenkor a beteg nevében jár el – nagyjából úgy, ahogy egy ügyvéd. A számok mégis azt mutatják, hogy a betegek inkább tanácsért fordulnak a képviselőhöz, panaszeljárásban csak az esetek 17%-ában kérik a segítségüket. Talán azért van ez így, mert a betegek is tudják: sok értelme nincs az intézményen belüli eljárás megindításának.

Egyszóval:

a betegjogi panasz nem alkalmas arra, hogy a beteg kimondassa egy orvos vagy azt egész intézmény felelősségét, lerántsa a leplet rossz gyakorlatokról, felhívja a figyelmet a jogsértésekre.

De hiszen ott van a perlési lehetőség! Legközelebb azt nézzük meg, fel lehet-e lépni perrel a kórházi fertőzésekkel szemben.

Asbóth Márton

 

Send this to friend